
A kis bécsi vállalkozástól a nemzetközi vezető vállalatcsoportig a épületgépészet területén egy innovációval, specializációval és társadalmi felelősséggel teli történet húzódik. Teljes 130 év telt el a 12 alkalmazottal működő, a tizedik bécsi kerületben alapított szelepgyár – a Gebauer & Lehrner KG – és a mai, 3100 alkalmazottat foglalkoztató, épületgépészet területén teljes körű szolgáltatást nyújtó nemzetközi vállalatcsoport – a HERZ Csoport – között. A HERZ ötvözi az üzleti sikert a fenntartható elkötelezettséggel – ez látható a nonprofit HERZ Alapítvány létrehozásában, amely aktívan támogatja az iparág jövőjét.
A HERZ gyökerei 1896-ra nyúlnak vissza: Franz Gebauer és Viktor Lehrner megalapította a „Gebauer & Lehrner KG" céget a bécsi Herzgasse-ban, tizenkét alkalmazottal. A vállalat gyorsan növekedett: az első világháború előtt már 300 ember dolgozott ott, és több mint 1300 terméket kínáltak. A szaniter- és finomszerelvényektől, fűtési és gázszerelvényektől kezdve a csapállványokig, kádakig és fürdőkályhákig. Ezeket az akkori monarchia egész területén értékesítették. Az akkori időszakra jellemző volt, hogy szinte minden városi önkormányzat saját szerelvénymodelleket akart, így például körülbelül 60 különböző kifolyócsapot gyártottak.

Mivel akkoriban még nem álltak rendelkezésre minden részletet tartalmazó műszaki rajzok, a prototípusokat először kézzel, fából készítették el. Ha ezek megfelelőnek bizonyultak, akkor a gyártás során homokba formázták őket, majd az öntödében öntötték ki. 1936-ig a közeli környezetbe történő szállítást lovas szekerekkel végezték – az istálló és a négy ló szénatárolója közvetlenül a gyárépületben volt.

Az első világháború és a két világháború közötti időszak nehéz politikai és gazdasági körülményei miatt a létszám 120 főre csökkent. A gyártás azonban a második világháborúig folytatódott. A második világháború alatt a polgári szerelvénygyártást betiltották, és a vállalatot arra kérték, hogy torpedógyújtókat gyártson a német haditengerészet számára. A fémhulladék-gyűjtők akkoriban egész teherautónyi töltényhüvelyt és fémhulladékot szállítottak a Gebauer & Lehrnerhez. Az anyagot beolvasztották és tovább feldolgozták, mivel a sárgaréz – a szerelvények legfontosabb alapanyaga – a töltényhüvelyekben és gránátok hüvelyeiben is megtalálható.
A gépek meghajtásához transzmissziós technikát alkalmaztak: egy gőzgép működtette a mennyezet alá szerelt tengelyeket. Azokon a helyeken, ahol egy gépet kellett meghajtani, a tengelyen lévő kereket egy bőr transzmissziós szíjjal kapcsolták össze a meghajtandó gép kerekével. Így lehetett a gépeket mozgásba hozni. A háború után Viktor Lehrner lett az egyedüli tulajdonos. Az 1950-es években fia, Dr. Richard Lehrner vette át a vállalat vezetését, és bevezette a fűtőszerelvények gyártására való specializálódást. Így megkezdődhetett a sorozatgyártás és a következetes exportorientáció.

A fűtőberendezések szelepeire való specializálódás terve bevált: már az 1960-as évek elején megjelentek az első export sikerek, és a vállalat világszerte 800 000 fűtőszelepet értékesített. Az 1970-es években az eladások Európában 1,8 millió szelepre emelkedtek. A HERZ logó márkanévként is elterjedt. Dr. Richard Lehrner nyugdíjba vonulása után a vállalatot HERZ Armaturen AG-ra keresztelték át.
Dr. Richard Lehrner számára munkája során egy dolog volt fontos: munkatársai. Nagy hangsúlyt fektetett motivációjukra és támogatásukra, és kidolgozott egy munkatársi részvételi modellt, amelynek köszönhetően a munkatársak közvetlenül részesülhettek a vállalat sikeréből. Egy értékelési rendszer keretében minden munkatárs pontokat kapott, amelyek meghatározták a nyereségrészesedés mértékét. A modell nagy figyelmet kapott, szakdolgozatokban esettanulmányként tárgyalták, és magazinok, például a Profil és a Trend több oldalon is bemutatták.
Aztán jött az 1973-as olajválság. A beruházások visszaestek, az eladási számok összeomlottak, és az egykor vezető vállalat a gazdasági szakadék szélén állt. A megmentés lehetetlennek tűnt, mert alig volt olyan, aki hitt abban, hogy a HERZ túlélni fogja a következő éveket.
Az 1980-as években a vállalat a mai székhelyére, a Richard-Strauss-Straße-ra költözött Bécs 23. kerületében, és új tulajdonost kerestek. 1989-ben Gerhard Glinzerer lépett be ebbe a látszólag kilátástalan helyzetbe. A versenytársak gúnyolódása közepette partnereivel együtt átvette a HERZ Armaturen vállalatot, amelyet sokan már leírtak. 1994-ben a HERZ egyedüli tulajdonosa lett. Vezetése alatt sikerült stabilizálni a vállalatot, előmozdítani a nemzetközi terjeszkedést, és a HERZ-et hosszú távon világszerte sikeres, innovatív partnerré tenni az épülettechnika területén.
Az 1990-es évek hozták a GmbH-vá alakulást, számos forgalmazó társaság alapítását és a világpiaci jelenlét kiépítését. A 2000-es években új gyárak épültek, és további épületgépészeti berendezések gyártókat vettek át itthon és külföldön. Gerhard Glinzerer a HERZ Armaturen sikeres felemelkedését az ő vezetése alatt a következőképpen írja le: „A Szovjet Birodalom felbomlása és a kelet-európai szatellitállamok szabadságra jutása gyors növekedést tett lehetővé, elsősorban Kelet-Európában, Oroszországban és Közép-Ázsiában. Az évek során így jött létre egy több mint 3000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatkonglomerátum, számos gyártóüzemmel és világszerte tevékenykedő forgalmazó társasággal."
A 2010-es évek a HERZ számára az expanzió és az innováció jegyében teltek. A termékpalettát következetesen bővítették, hogy teljes körű szolgáltatóként minden igényt kielégíthessenek az épülettechnika területén.
2010-ben a HERZ Energietechnik Sebersdorfból Pinkafeldbe költözött, hogy nagyobb területet biztosítson magának és kielégíthesse a növekvő keresletet. A portfólió a faapríték- és pelletüzemektől a fa-gázosító kazánokon át a hőszivattyúkig terjed.
A BINDER Energietechnik Bärnbachban történő felvásárlásával a biomassza-üzemek kínálata 10 000 kW-ra bővült. Ezzel mind kis városrészi hálózatok, mind nagy területű ellátórendszerek megvalósítása lehetséges. A BINDER a moduláris előszerelésre támaszkodik: a melegvíz-, forróvíz- és gőzkazánokat gyárilag előkészítik, beleértve az előszigetelést is, így minden alkatrész pontosan illeszkedik egymáshoz.
Legutóbb a Glaneggben székhellyel rendelkező és számos európai gyártóüzemmel rendelkező HIRSCH Servo csoport többségi részesedését vásárolta meg. A HIRSCH európai piacvezető a porózus szigetelőanyagok és csomagolások gyártásában. Ezenkívül a vállalat EPS-ből és EPP-ből készült formázott alkatrészekhez – például padlófűtéshez vagy homlokzat szigeteléséhez használt buborékos lemezekhez – gyárt gépeket és szerszámokat. Ezekkel a beruházásokkal a HERZ nemcsak termékpalettáját bővítette, hanem munkahelyeket is biztosított Ausztriában – ezzel egyértelműen elkötelezte magát a vállalat gyökerei és a hazai gazdaság mellett.
2025 elején Gerhard Glinzerer az egész HERZ csoportot bevonta a nonprofit HERZ Alapítványba. „Számos munkatársunk hozzájárult a sikerhez, és én is kötődöm hozzájuk. A HERZ csoport hosszú távú biztosítása érdekében, valamint a munkatársak, ügyfelek és beszállítók érdekében felmerült egy közhasznú alapítvány létrehozásának ötlete, amelyet végül megvalósítottunk" – nyilatkozta Gerhard Glinzerer a HERZ Newsnak.
A nonprofit HERZ Alapítvány célja az épülettechnika jövőjének aktív támogatása – szakiskolák, műszaki főiskolák, szakiskolák és egyetemek támogatásával, valamint a fiatalok és a továbbképzés ösztönzésével az iparágban. A vállalatcsoport tevékenységéből származó nyereség így visszakerül az iparágba, mégpedig azokhoz, akik a holnap épülettechnikáját alakítják: a tanulókhoz, diákokhoz, hallgatókhoz és szakemberekhez.
Emellett a nonprofit HERZ Alapítvány biztosítja, hogy a vállalatcsoport egységként továbbra is fennmaradjon. „Az alapítvány biztosítja és összetartja azt, ami a mai szemmel nézve összetartozik, és a résztvevő vállalatokkal együttműködve hozzáadott értéket teremt az egész ágazat számára" – mondja Gerhard Glinzerer. Az ügyfelek és partnerek számára ez hosszú távú megbízhatóságot, folytonosságot és azt a bizonyosságot jelenti, hogy olyan partnerrel dolgoznak együtt, aki ötvözi a gazdasági sikert a társadalmi felelősségvállalással.

„Az alapítvány a jövő iránti ígéretünk: Stabilitás a csoport számára, hozzáadott érték az iparág számára, és annak tartóssága."
Ma a HERZ csoport 44 gyártóüzemmel rendelkezik 12 európai országban, világszerte 50 leányvállalattal, körülbelül 3200 alkalmazottal és körülbelül 600 millió euró éves forgalommal. Gerhard Glinzerer vezetése alatt a HERZ megerősítette pozícióját az egyik legsikeresebb épülettechnikai vállalatként nemzetközi szinten – az innováció, a minőség és a társadalmi elkötelezettség egyértelmű összekapcsolásával.
A támogatás már régóta hagyomány volt a HERZ-nél, még mielőtt nevet kapott volna. A HERZ 13 nyelven biztosít tankönyveket műszaki főiskolák és egyetemek számára, laboratóriumi berendezésekkel és termékekkel támogatja az oktatási intézményeket, valamint képzéseket kínál diákoknak, gyakornokoknak és gyakorló szakembereknek. A HERZ-t mindig is jellemző tulajdonságait a nonprofit HERZ Alapítvány is továbbviszi.
A nonprofit HERZ Alapítványt 2025-ben hozták létre abból a meggyőződésből, hogy az üzleti siker felelősséggel is jár. 2026 márciusának végén először osztalékot fizetnek a nonprofit HERZ Alapítványnak. 2026 második felétől ezek az alapok az alapítvány alapszabályának megfelelően támogatásokra fordíthatók.
Most szeretnénk ezt az utat Önökkel együtt továbbgondolni. Szeretettel meghívjuk olvasóinkat, hogy támogatható projektekre és kezdeményezésekre vonatkozó javaslataikat e-mailben küldjék el a stiftung@herz.eu címre.
Együtt ott kezdhetjük, ahol a támogatás hatást gyakorol – ma és holnap.

A HERZ laboratórium megnyitása a BS Mollardgasse-ban

Szövetségi gyakornoki verseny a Herz Energietechniknél